Kis szünet

Ne haragudjon az a pár ember aki olvassa netán a blogom, de mostanába nem terelődik erre a figyelmem. Hamarosan  tuti befejezem a részt, és megcsinálom a 20.- részt, mivel ennyire tervezem a blogom. Addig is itt van a másik blogom : http://loveismyrose.blogspot.hu/

Together we're Invincible [14/?]

Passzoló zene: My Chemical Romance - My Way Home Is Through You

- Billie... H-hogy a fr-francba van benned ennyi energia?
- Harminc éves vagyok, nem háromszáz. - Mosolygott, Billie az ágyon, amin aztán el is terül. A hófehér plafont bámulta.
- Frank....
- Igen, Billie? - Billie megfordult, és a könyökére támaszkodott.
- Szerinted én szép vagyok?
- Nem. - Billie-nek leesett az álla. Frank leült mellé, és az állánál fogva felemelte a fejét. Mélyen a szemébe nézett és elmosolyodott. - Te gyönyörű vagy. - Billie megkönnyebbült, és megcsókolta Franket.

- Matthew... - Nyögte, Gerard, miközben betérdelt a lábai közé.
- Gerard... várj...  - Gerard megállt, és Matt szemébe nézett. - Én... én még nem vagyok rá kész... - Gerard bólintott. - Gerard. Elmesélhetek neked valamit?
- Igen, persze.

*Visszaemlékezés*

Matthew végigtrappolt a főúton, majd bekanyarodott, egy elhagyatott sikátorba. A csatornából, büdös köd áradt ki, amitől Matt köhögött egy párat. 
 Végig sétált itt is, majd egy lepukkant panel előtt megállt.  Felnézett, az első emeleti ablakra. Látta, hogy égett a villany, és, hogy a TV villódzik. Hátrált egy pár lépés, majd lehajolt. Megfogott egy pár követ, és egy határozott mozdulattal megcélozta az ablakot. Elsőre nem találta el, ugyanis az visszapattant a tűzfalról. Matt felnyögött, majd újra megcélozta. Amikor az ablakon koppant felcsillant a szeme, de semmi reakció nem volt. Ismét felnyögött, és egy erős mozdulattal, megint az üveghez vágta a kavicsot. 
 Valami bent megmozdult, és pár másodperccel később, felnyílt az ablak. Egy fekete hajú, mélykék szemű srác hajolt ki. Apró mosoly ült az arcára amikor meglátta, a fagyoskodástól piros arcú, Mattet. 
"Be is engedsz, vagy csak nézni fogsz?" Üvöltötte fel, Matt, tölcsért formázva a kezével. A srác megrázta a fejét, majd odébb állt. 
 Matt nekifutott a falnak, majd felrúgta magát, a két méter magasba lévő létrára. Megkapaszkodott benne, majd felhúzta magát. Beugrott az ablakon, és azonnal visszazárta az ablakot. Összedörzsölte, tenyereit, aztán levette fekete bőrdzsekijét. 
"Megölelsz még ma?" Kérdezte a srác. Matt elmosolyodott, és magához húzta. 
 Pár perccel később mind a ketten az ágyon ültek. 
" George ez baszott uncsi..." Mutogatott Matt a TV felé, jelezve, hogy ez az ami uncsi. 
"Mivel, hajnali egy."
"Annak mi köze van a Tv műsorokhoz?" 
"Mondjuk az, hogy ilyenkor senki nem néz TV-t?" Kérdezte, George cinikusan. Matt csak felhúzta az orrát, majd lejjebb csúszott az ágyba. 
"George... aludjunk. Hulla fáradt vagyok..." George bólintott. "Adsz pizsamát?" 
"Persze" Vágta rá, George.  Felpattant, majd a szekrényéhez lépett. Kinyitotta, majd eltűnt benne. Kidobott egy pólót, aztán becsukta az ajtót. Oda adta, Matt-nek. A fiú levette a saját pólóját, majd felvette azt amit George-tól kapott. Levakarta a farmerját, és átdobta a szoba másik végébe. 
"Öh, Matt nem zavar ha csak boxerba alszok?" Vetette fel a, számára kínos, kérdést, George. Matt megrázta a fejét. George elmosolyodott, majd ő is levetkőzött. 
 Matt összekulcsolt lábbal ült, az ágyon, és várt. 
"Matthew... mi az istenre vársz?" 
"Öh.. mm, hol aludjak?" 
"Az ágyamba?"  Matt bólintott, aztán befeküdt a kicsiny ágyba. Magára húzta a kirx-krax mintás takarót. "Matt, nincs két takaróm..." Matt felemelte a takarót, hogy George betudjon feküdni. 
 George bebújt Matt mellé. 
"George..."
"Igen?"
"Hogy lehet az, hogy te csak két évvel vagy idősebb mint én, és mégis egyedül élsz?" 
"Nem tudom" 
"George."
"Igen?"
"Rossz előérzetem van..." George megsimította, Matt barna haját, aztán magához ölelte. 
"Ne aggódj. Itt nem fog semmi történni." George látta, Matt szemébe a félelmet, így gyorsan hozzátette: "Ígérem"  
 Matt hamar elaludt. George nem igazán. Forgolódott, kitakarózott majd ismét magára húzta. Felverte a párnát, aztán le is lapította. A falon lévő órát leste, de olyan érzése volt, mintha a mutatók megakadtak volna háromnegyed kettőnél. Matt felé fordult. 
 Elmosolyodott. Matt barna haja a szemébe lógott, ajkai elváltak egymástól. Mellkasa lassan emelkedett illetve süllyedt. Halkan lélegzett. George végig simított a haján, aztán lassan magához húzta. Átölelte őt, és a hátát kezdte simogatni, miközben az alvó testet, ringatta. 
 Halkan egy dallamot kezdett dúdolni, majd egy idő után a szöveget is énekelni kezdte. 
" Sleight of hand and twist of fate, On a bed if nails she makes me wait." Matt szemei megrebbentek, aztán kinyíltak. 
"And i'm waiting for you" Folytatta, George.
"With or Without you..." Kapcsolódott be, Matthew. George egy pillanatra megijedt, aztán együtt énekelték tovább, a U2 dalt. 
"With or Without you, I Can't Live With or Without You... My Hands are tired, My body bruised, she's got me with Nothing to win, and Nothing left to lose." George végighúzta hüvelyk ujját, Matt alkarján. Hegeket érzett. Mélyen Matt szemébe nézett, és ő el szégyellte magát. 
"Miért csinálod?" Bökte ki George. Matt szemébe könnyek ültek. Nem hulltak le, csak egyre több keletkezett ott. 
"Nehéz, George tudod?" 
"Mi?" Matt letörölte a szemét.
"Meleg vagyok. Anyámék kidobtak otthonról, nincs hova mennem. A suliból kicsaptak, nincsenek barátaim. Egyedül vagyok, George!" Sírta ki magából. George szíve megfájdult ahogy látta, hogy Matt tényleg szenved. Megölelte. 
"Matt. Nyugodtan ideköltözhetsz. Jársz majd abba a suliba ahova én jártam. Ne aggódj, minden renden lesz" 
"Úgy gondolod?" Szipogta tovább. George elmosolyodott, és bólintott. 
"Abszolúte" Válaszolta. 

Gerard értetlenül meredt Matt-re. Hideg zuhanyként érte, Matt meséje. Ugyanakkor nem értette, hogy miért mondta el neki.
 Matt lehajtott fejjel ült mellette.
- Gerard, ezt most azért mondtam el neked, hogy megérts. Hogy tudd, miért vagyok ilyen.
- Várj egy kicsit. Vágtad magad. És én erről miért nem tudok?
- Négy éve volt. A hegek már nem látszanak. Legalább is az akkoriak nem.
- Az akkoriak? Matt!
- Az is rég volt. Két hónapja.
- Hát az rohadt régen volt igen. - Csapott a combjára, Gerard. - Matthew James Bellamy, mutasd meg a kezed! - Matt lesütötte a szemét, aztán felhúzta a pulcsija ujját. Régi, és friss hegek tömkelege sorakozott a karján.
- Mivel csináltad? - Kérdezte hidegen, Gerard.
- Szétszedtem egy borotvát.
- Matt. Kérlek ne csináld ezt magaddal. Én kérlek meg rá. - Matt, nem bírta tovább, és elsírta magát.
- Nem tusom mi legyen; nem tudom hogy legyen. Nem tudok semmit. - Zokogta.
- Ne aggódj. - Suttogta, Gerard és megölelte, Mattet.
 Gerard kérésére, nem aggódott. De azóta fél, amióta George ezt mondta neki. A történelem ismétli önmagát?

Together we're Invincible [13/?]

Passzoló zene: John Lennon - God

 Matt befutott a szobájukba, becsapta az ajtót, és sírva dőlt rá az ágyára. Az ajtó kinyílt, majd be is csukódott. Az ágy besüppedt, és Matt felnézett.
- Matt. - Szólalt meg, Gerard, majd átölelte, Matthew-t, és arcon puszilta.
- Olyan hülye voltam. - Suttogta, Matt.
- Nem te voltál, hanem én. Tudtam, hogy együtt vagytok, de én mégis erőltettem. - Matt nem szólt semmit. Tudta, hogy Gerardnak igaza van, de nem szerette, ha tudja az igazat. Naiv.
- Mit érzel? - Kérdezte, Gerard. Matt megrázta a fejét. - Szeretsz? - Pontosította, előző kérdését. Matt egy pillanatra elgondolkozott aztán megcsókolta őt.
- Ezt vedd egy igennek. - Búgta, majd újra megcsókolta. - De kérlek, értsd meg, nem fogom tudni könnyen túltenni magam, Dominic-on. - Gerard bólintott, majd magához húzta, Matthew-t.

- Billie ... Billie... Figyelsz rám? - Verte vállba, Frank.
- Mi? Igen. - Tisztította ki a fejét gyorsan, Billie.
- Billie. Eljössz velem vásárolni?
- Hova? - Frank megvonta a vállát.
- Csak menjünk el. Kettesben szeretnék veled lenni. - Billie bólintott, majd felvette a kabátját, és kézen fogva kimentek.
 Odakinn szakadt a hó, ami érdekes volt, hisz még csak most léptünk be novemberbe. Billie didergett, így Frank megállt, egy pillanatra. A hó ropogott, a Converse-ének a talpa alatt, ahogy Billie-vel szembe nézett. Kisöpört egy rakoncátlan tincset a szeméből, majd rámosolygott, és átölelte. Nem tudta mennyi ideig állhattak ott. Percekig, vagy akár órákig, de ez volt most a leglényegtelenebb.
- Szeretsz? - Kérdezte halkan, Billie.
- Mégis milyen kérdés ez? Persze, hogy szeretlek!
- Retkes buzik! - Üvöltött oda, valami Swag, gyerek. Billie szemébe könny szökött.
- Ne hagyd, hogy ez a csíra megbántson. Hé, kis apám, én legalább boldog vagyok, és nem utcaseprő leszek! - A srác elhallgatott, majd lehajtott fejjel elkullogott. Billieből kitört a sírás, és Frank, ismét átölelte, csak most sokkal szorosabban.
- Shh... - Ringatta. Billie abbahagyta a sírást, és Frank szemébe nézett.
- Jól vagyok. Mehetünk. - Frank bólintott, majd ismét kézen fogva elindultak. Betértek egy plázába, és ott leidőztek.
 Elsőnek - Billie kérésére - elmentek valami telefon üzletbe, ott Billie vett egy új fülest, majd tovább álltak. Betértek egy férfi divat boltba, és Frank vett egy fekete inget. Mindezek után elmentek, és ittak egy-egy forrócsokit.
- Billie
- Igen?
- Ne menjünk ma haza. -Billie felhúzta egyik szemöldökét, és beleivott a kakaóba.
- Hogy érted?
- Hogy érteném? Veled akarok aludni. Menjünk el egy szállodába, vagy bánom is én hova. Csak ne aludjunk otthon. - Billie lenyalta volna a kakaót a szájáról, de Frank megelőzte, és ettől Billie halkan felnyögött. Már is nem kellett gondolkozni mit válaszoljon.
- Menjünk! - Lihegte. Frank beharapott szájjal mosolygott, majd felpattant, és megragadta Billie kezét, és maga után rángatta.
- Hova megyünk? - Kérdezte Billie. Frank csak kacsintott, és leállított egy taxit.
 Frank megsúgta a sofőrnek a címet, majd elindultak. Billie egész úton Frank-et csesztette a kérdéseivel, hogy hova mennek, és mikor érnek oda.

 Nem sokkal később, A kocsi megállt. Billie kinézett az ablakon. Egy wellness szálló nézett vissza rá.
- Frankie! - Sóhajtott, Billie. - Na de Frank...nincs fürdőruhánk, és a szobát le kell előre foglalni.
- Ne aggódj. Itt van egy ilyen bolt szerű. És a foglalás miatt se aggódj. Egy hete mindent lerendeztem. - Billie csak a fejét rázta.
- Elképesztő vagy.
- Ja tudom.... - Nézegette a körmeit. Mindkét fiú egyszerre nevette el magát, majd kiszálltak és elindultak a Wellness szálló bejáratához. Az előtért hatalmas volt, és minden márványból volt. Odaléptek a pulthoz, és Frank bejelentkezett. Amikor megkapták a kulcsot Billie repülőrajtot vett, és meg sem állt a szoba ajtajáig.
- Billie, állj meg. Olyan vagy mint egy energia bomba! - Lihegett, Frank amikor ő is felkapaszkodott a lécsőn.

 Tom nagyokat pislogott, de még mindig nézte, hogy Dom mit csinál a gépen.
- Tom... Fáradt vagy? - Kérdezte, Dominic. Tom megrázta a fejét, majd nagyot ásított.
- Mit csinálsz?
- Már semmit. - Csukta össze a laptopot, Dom, így elvette az egyetlen fényforrást a szobába. Átölelte, Tom, és lassan lenyomta az ágyra. Tom lehunyta a szemét, majd megpuszilta, Dom fejét, és a haját kezdte simogatni.
- Jó éjt, Tom.
- Jó éjt, Dominic.

Together we're Invincible [12/?]

Passzoló zene: Pink Floyd - Another Brick in the Wall

Reggel, Dominic fájó szívvel kelt fel. Nem amiatt, amit tegnap este tett, hanem mert még mindig szereti Matt-et.
 Oldalra fordította a fejét. Tom békésen szunyókált mellette. Kezét, lassan Tom arcára tette, és hüvelykujjával simogatni kezdte. Tom szempillái lassan megrebbentek, és Dom-ra nézett.
- Jó reggelt. - Sóhajtotta. - Mennyi az idő?
- Nem tudom. - Válaszolta Dom. - Tom...
- Igen?
- Haza kell mennem. - Tom megértően bólintott, majd magához húzta, a szőkét.
- Vissza jössz majd?
- Nem örökre megyek el. Csak a ruháimért. Ide költözhetek? - Kérdezte. Tom szeme felcsillant, majd bólintott egyet.
- Persze! - Tom olyan szorosan ölelte, Dominic-kot, hogy azt hitte ott fullad meg. - Na, és mikor indulunk?
- Amint felöltöztünk, és megreggeliztünk. - Bólintott Dom, majd kipattant az ágyból, és a fürdő felé vette ez irányt.
 Tom még hallotta, hogy Dom megnyitja a vizet, aztán hátradőlt az ágyon, és csak mosolygott. Aztán ő is kiszállt az ágyból, és felöltözött. A vízfolyás abba maradt, és Dom kilépett a fürdőből. Tom szava elakadt, amikor meglátta Dom-t, egy száll törülközőben, vizes hajjal.
- Wow... - Nyögte. Tom elmosolyodott, aztán megrázta a fejét, így mindent bevizezett.
- Csak állni fogsz, vagy adsz ruhát is? - Nevetett, Dom. Tom lassan, de biztosan bólintott, majd adott Dominic-nak, egy fekete farmert, kék-fehér kockás inget, és zoknit. Dom gyorsan felvette, majd a lábára húzta, bakancsát, és felkapta a bőrdzsekijét is.
- Mehetünk? - Nézett, Tomra, aki bólintott. Lementek a mélygarázsba, és beültek, Tom kocsijába.
- Mit eszünk?
- Te vezetsz, te dönts. - Tom bólintott, és behajtott, egy McDrive-ba.
- Jó reggelt, köszöntöm gyorsétteremünkbe. Várom rendelését. - Szólalt meg egy női hang.
- Öh... McReggelit kérek, kettőt. - Mondta, Tom, majd az ablakhoz hajtott, ahol elvehetik a kaját. Dominicnak ismerős volt, hátulról a szőke csaj, és amikor megfordult, hangosan felnevetett. Kate volt ott, fekete mekis sapiba, és pólóba, egy headset-el a fülébe.
- Kate!! - Mutogatott, a csajra, aki azt se tudja mit csináljon. Lenyalta a szájfényt a szájáról, tördelte az ujjait, harapdálta a műkörmeit. - Emlékszel mit csináltál velem, te kura? - Mutatta meg, Dom a nyakát. Kate kínosan felnevetett, és tovább várta, hogy a konyhából meghozzák a rendelést. - Mivan, Kate, nincs elég pénz a kurválkodásból? Vagy már nem kell Matt?
- Tudd meg, hogy nagyon is kell.
- Az lehet, de soha nem lesz a tied, ugyanis, Matthew meleg, te szőke liba! - Forgatta a szemét, Dom. Kate örömére, megjött a kaja. Gyorsan Tom kezébe nyomta, kifizették.
- Na pá! - Mondta Dom. - Oh, és Kate! - Kate megfordult. - Van egy kis arc a sminkeden! - Nevetett, majd elhajtottak. Dominic nevetve harapott bele, a toastjába.
 Tom mosolyogva nézte, szeme sarkából, ahogy Dom vidáman eszik. Ám Dom boldogsága letört amikor, megérkeztek a házhoz. Fapofával kiszállt a kocsiból és felszaladt a lakásukhoz. Ott berontott, és egy pillanatra megállt, amikor látta, hogy mindenki ránéz.
- DOM! - Pattant fel, Pete, és Dom nyakába ugrott. Dominic behunyta a szemét, és szorosan átölelte. Pete leszállt Dom-ról és átadta Billie-nek. Dominic beszívta az illatát. Itt már nem bírta tovább, és elsírta magát.
- Hiányzol - Suttogta, Billie, és ringatni kezdte.
- Ti is nekem. De most nem tudnék vissza jönni. - Billie bólintott, majd Dom szemébe nézett. Mindkét fiúnak könnyes volt a szeme. Billie, hüvelykujjával simogatta, Dom arcát, aztán szájon puszilta. Ajkuk percekig nem váltak el, és Billie ott ölelte ahol érte.
- Mennem kell. Össze kell pakolnom. - Hadara, Dom.
- Segítek.
- Nem kell. - Dom bement a szobájukba, és az ajtóból, Mattre nézett. Matt szeméből potyogtak a könnyek, de Dom-t nem érdekelte. Elővette a bőröndjét, és beledobálta az össze ruháit. Fölkapta a laptopját, és belerakta a táskájába. A konyhába sietett, ott kivette a szekrényből, a szerencse bögréjét, és azt is eltette. Megint Matt-re nézett, aztán elkapta, tekintetét, és ismét Billie-hez lépett. Billie átölelte.
- Gyere majd.
- Hol vagy?
- Elküldöm SMS-ben. - Billie bólintott és szájon csókolta. Dom, még tátogott egy "Sziasztok"-ot, aztán kiment, egyenes a kocsihoz rohant. Bedobta a cuccait, a csomagtartóba, majd beült előre. Ott ismét elsírta magát.
 Tom, Dominic combjára tette a kezét, majd letörölt egy könnycseppet az arcáról.  Közelebb hajolt, és megcsókolta.
- Nyugi.
- Tom, miért fáj?
- Nem tudom. Nyugodj meg. Kérlek. - Dominic bólintott, majd kifújta az orrát, és Tom elindult.

Otthon Dom ledőlt az ágyra, és Tom meg mellé.
- Jól vagy? - Kérdezte, Tom, miközben, Dom felé fordult.
- Igen - Lehelte, majd fölült, és elővette a laptopját. Fölnyitotta, majd beütötte a jelszavát.
 Tom furcsán nézett, Dominic hátterére. Dom és Matt volt, ahogy, Matt kezébe egy szelet pizza van, és úgy csókolóznak.
 Dom szemébe ismét könny szökött. Tom ezt észrevette, kikapta a kezéből a laptopot. Nyomkodott valamit, majd vissza adta.
- Mick Jagger? - Nevetett fel. Oldalra döntötte a fejét, majd megpuszilta, Tom-t.
- Mick erős, és azt szeretném, hogy te is az legyél. - Tom elmosolyodott, majd nézte, hogy mit csinál Dom.

Together we're Invincible [11/?]

Passzoló zene: My Chemical Romance - Sleep

 Matt kirohant a szobából, és megragadta Billie csuklóját, majd visszarántotta a szobába.
- Mi az? Mi volt ez?
- Billie, ezt kibaszott bonyolult... - Túrt bele, Matt a vörös hajába. - Amíg, Dom kórházba volt... én lefeküdtem Gerard-dal... nem is egyszer.
- Mi? Matt, te ilyenkor mi a faszt érzel?
- Ne üvöltözz már, velem, légyszíves !
- Miért, ne? Matt, amit most csinálsz az kurválkodás...
- MI? Billie Joe Armstrong, fogalmad sincs mit beszélsz!
- Van fogalmad arról, hogy mit csináltál? Hogy ez mennyire fáj, Dominic-nak? Gondolkozol te néha? - Csattant fe, Billie.
- IGEN, IGEN, IGEN! De nem tehetek róla! Csak... megtörtént. - Billie közelebb lépett, és a következőt, suttogta, Matt fülébe:
- Nem tudom, hogy mit gondolsz, vagy miért csináltad. De, hidd el, Dominic soha nem fog neked megbocsájtani... - Billie elkapta a fejét, majd kiviharzott a szobából.
 Matt magatehetetlenül zuhant rá az ágyára. Billienek igaza van.
- Egy kibaszott kurva vagyok... - Nyögte, majd az oldalára fordult, és elaludt.

- Tom... - Sóhajtotta, Dom. - Tom. Tom várj... - Tom, Dominic szemébe nézett, majd a homlokára lehelt egy puszit.
- Igen? Nem akarod?
- DE! Nagyon is... csak... csak...
- Csak? - Dom elmosolyodott, majd magához húzta Tom-t.
- Ne itt... - Tom bólintott, majd felemelte Dom-t, és hercegnő stílusba a szobája felé vitte, majd berúgta az ajtót. Tom, óvatoson ráfektette az ágyra, Dom-t. Mint anno, amikor Dominic megijedt, és végül nem lett semmi. Amikor Dom elsőnek szedett szét egy hegyezőt.
 Dom most is félt. Körbenézett a szobába. A fal, poszterekkel volt kitapétázva, főleg Beatles, Aerosmith, és Rolling Stones plakátokkal. A szoba egyik sarkába egy dob volt, előtte meg egy gitár. A másikba egy íróasztal volt, rajta egy laptop, ami tele volt ragasztgatva, rengeteg banda lógójával. A szekrény az ággyal szembe volt, az is tele poszterrel illetve, matricákkal.
 Dom felnyögött amikor érezte, hogy Tom ránehezedik.
- Nem akarom elrontani...
- Nem fogod... - Mondta, Dom, és Tom pizsamaingével kezdett babrálni. Elmosolyodott,amikor meglátta a hegét, amit együtt szereztek, még amikor fiatalok és buták voltak. De ez egy másik történtet.
 Szóval, Dominic, Tom alatt feküdt, ki ezerrel gombolta, Dom ingét. Tom a szoba másik végébe hajította a ruhadarabot, ami fennakadt a dobon.
- Semmit nem változtál ... - Lehelte, Tom, Dom mellkasába.
- Te sem... Tom... annyira ... annyira más
- Más? Mármint mi?
- Minden... de te nem... ugyanúgy csókolsz mint 9 éve .... és ez annyira jó ... - Tom elmosolyodott, majd levette Dom farmerét, és ismét a sebére nézett.
- Rossz téged szenvedni látni ...
- Most nem szenvedek. - Tom megcsókolta Dominic-ot, majd a saját nadrágját is eltávolította, így csak a boxer feszült kettőjük közé.
 Tom áthajolt, Dominic-on, hogy elővegye a síkosítót, de Dom megállította.
- Ne...
- De... úgy fájni fog ...
- Nem érdekel. - Tom bólintott, majd levette a boxerüket is.
 Dom egész teste remegett, és izzadt. Nem gondolkozott. Azért, akart mindenféle síkosítás nélkül szexelni, hogy fájjon neki. Most éli a mazochista énjét.
- Biztos nem akarod?
- Ne. Csak köpj rá, aztán ... csak csináld - Dom összeszorította szemeit, és átölelte Tom nyakát. Amikor Tom lassan előre nyomult, Dominic felüvöltött, és körmeit, Tom hátába mélyesztette. Egy könnycsepp futott le az arcán.
- Nagyon rossz? - Kérdezte Tom.
- Igen ... de ne hagyd abba, kérlek! - Könyörgött, Dom. Tom lassan megindult. Dom sírt, és közben nyögött. Rettenetesen fájt neki, annyira, mintha most csinálná elsőnek. Tom lehajolt, és megcsókolta őt.
 Az ágy, minden lökésnél, a falba verődött, a szomszédok tudtára adva, hogy mit is csinálnak. Dom egyre jobban sírt, de a fájdalom kezdett elmúlni, de csak nem akarta abbahagyni.
- Könyörgöm ... ne .... SÍRJ ...- Nyögte, Tom. Dominic igyekezett, abba hagyni a bőgést. Néha negy levegőt is vett, de a könny áradat újra megindult.
- Nem tehetek róla ! - Üvöltött, Dom. Lassú, és szenvedélyes szeretkezésben, Dom-nak még soha nem volt része. És ez, hogy mindjárt, eljut a paradicsomba, anélkül, hogy magához ért volna, csak még jobban felcsigázta. - Tom... - Utolsó lehelete ez volt, aztán elment.
 Tom legurult róla, és megcsókolta.
- Ne haragudj
- Miért tenném?
- Mert fájdalmat okoztam neked. - Dom elmosolyodott, és Tom karjaiba fúrta magát.
- Tom?
- Igen, Dom?
- John Lennon bámult minket... - Tom oldalra kapta a fejét, és felnevetett.
- Csak féltékeny.
- Miért lenne az?
- Mert, ő soha nem feküdhetett le veled. - Dominic is elnevette magát, majd megcsókolta Tom-t.
- Látod, Johnny... ő az enyém. - Dom ismét lefeküdt, és ezúttal el is aludt.
Nem félt, a következményektől. Nem félt a változástól. Nem félt Matt-től. Csak attól, hogy haza mehet-e még valaha.

Together we're Invincible [10/?]

Passzoló zene: R.E.M. - Losing My Religion

10 :3 KEREK SZÁMOCSKA ^_^

Dominic felnyögött, ahogy Matt keze egy pillanatra a combjához ért. Csillogó szemmel felnézett rá, majd felpattant, és magához húzta. Mellkasuk összeért, fejük is majdnem, egy öt centi híján. Dominic az arcán érezte Matt, forró leheletét. Elmosolyodott.
- Tudod mennyire hiányoztál? - Kérdezte Matt, megmutatva mosolyával, görbe fogait. Dominic, közel hajolt, majd megcsókolta.
 Gerard a szeme sarkából leste a jelentet, ahogy megköti a nyakkendőjét. Tudja, hogy Matt nem fogja, miatta elhagyni Dom-t. Neki ahhoz túl sokat jelent.
 Matt kuncogott egyet, majd Dom füléhez hajolt.
- Mi lenne ... - Újra felkuncogott, mint egy tini lány. - ... Ha egy órácskával korábban jönnénk haza? - Úgy mozgott, mint aki elképesztően be akar vágódni, a suli legmenőbb focistájánál. Dom elnevette magát, majd bólintott.
 Mind felöltöztek, majd elindultak, London hideg utcáin az étterem felé.
- Rohad hideg van... - Mondta, Matt, majd felfújta a páráját, ami a száját hagyta el. Dominic átölelte őt, majd befordultak az étterembe. Mind megkönnyebbülten, felsóhajtottak, majd levakarták magukról a kabátot. Megkeresték Harryt majd leültek mellé.
- Hello! - Köszöntek kórusba a fiúk. Harry zavrtan benyögött egy 'hello't. Érdekes volt számára a szituáció. Ugyan annyi idős volt, mint ők (Billie Joe-t kivéve), és neki is volt barátja, Lou, aki otthon várta.
 Megkapták a menülapot, és csendben böngészni kezdték. Matt, Dom és Gerard között ült. Egyik pillanatba megérzett egy kezet a combján. Oldalra nézett, és látta, hogy Gerard a menü mögül les rá. Következő pillanatba, a másik combján érzett egy kezet. Balra fordult, és Dom kéjesen vigyorgott rá.
 A két kéz, eltérő ritmusba simogatták, Matt combját. Matt megfeszült, és megmarkolta a menüt. Gerard keze, kicsit feljebb mozdult, így már, Matt dudorát simogatta.
 Az asztalnál ülők, nem furcsálták Matt viselkedését, hisz a feje eltűnt a menü mögött, és olyan halkan zihált amilyen halkan csak tudott.
 Amikor kijött a pincér, mindkét fiú elkapta a kezét, és Matt izzadt fejére néztek. Mindenki elmondta, hogy mit kér, aztán az asztalnál ülő fiúk egy emberként fordultak Matt felé.
- Matt, jól vagy? - Kérdezte elsőnek Billie.
- Hát... Én... Igazából elég rosszul vagyok - Hazudott.
- Menj haza - Javasolta, Frank. Matt szaggatottan bólintott.
- Dom, gyere velem - Dom próbálta visszafogni örömét, amit csak otthon engedett ki.

Beléptek a házba, és még az ajtót sem csukták be, már egymásnak estek. Matt a lábával becsukta az ajtót, majd Dom-t a háló felé terelte. Ott lelökte az ágyra, és ő maga is ott kötött ki.
 Matt lerángatta Dom pólóját, és nekiesett Dom mellbimbójának. A szőke felnyögött a furcsa érzéstől, és megmarkolta Matt haját.
 Matt időközbe ki övelte Dom nadrágját, amit egy kézzel próbált lerángatni. Amikor tudatosult benne, hogy ez így nem lesz jó, feltérdelt, és úgy vette le. Újra lehajolt, és óvatosan megcsókolta Domt.
 Gyorsan ő is levetkőzött, majd visszamászott az ágyba.
- Matt... várj! - Állította meg, Dom. Matt leblokkolt, majd Domra nézett, az ágy széléről. - Matt, én félek. Utoljára négy éve voltam passzív. - Matt elmosolyodott, majd Dom lábai közé térdelt, és lágyan megcsókolta.
- Ne aggódj, lassú leszek. - Mondta, majd levette Dom boxerét. Dom felsóhajtott. Mintha egy tehertől szabadult volna meg. Mintha feloldozták volna.
 Matt is levette, majd megnyalta két ujját, és Dom lábait a saját vállára tette. Dom összeszorította szemeit, fogait meg az alsó ajkába mélyesztette, ami egy csöppet vérzett, de azonnal el is állt. Matt megsimogatta, Dom lábát, hogy megnyugodjon.
 Matt lassan becsúsztatta, ujjait, és Dom felnyögött, körmeit meg Matt vállába mélyesztette.
- Dom, abbahagyom! - Mondta Matt.
- NE! - Kiabálta, Dom. Matt megijedt. Sosem látta még Domt, ilyennek, így eleget tett Dom kérésének.
- Oké, Dom... - Kezdte, Matt miközben, kihúzta ujjait. - Akkor most, nyugi. - Mondta, majd lassan, előre
mozdult, de mielőtt behatolt volna, felült. Arcát, kezébe temette, majd felállt és felvette a boxerét.
- Mi a baj? - Kérdezte, Dom. Matt idegesen rázta a fejét, miközben mindketten felöltöztek.
- Nem tehetem! - Fakadt ki.
 Mattben feltámadt a lelkiismeret furdalás. Nem feküdhet le, Dominic-kal, hisz tegnap, Gerard feküdt alatta.
- Miért?
- Dom, én soha nem hazudnék neked, ezért nem is teszem. - Dom, Matt arcát leste. - Én... lefeküdtem Gerard-dal.... - Dominic egyre jobban a fejét rázta, és közbe könnyek gyűltek a szemébe. Felemelte a kezét, és pofonvágta, Mattet.
 Matt tűrte a fájdalmat, ami csípte az arcát, és a szívét. Dom kiviharzott a szobából, és a lakásból is.
- Oh, hé, Dom! - Hökkölt hátra, Billie amikor a csipetcsapat, belépett a lakásba. Dom mormolt valamit, hogy kell egy kis levegő, majd elrohant.
 A panellal szembe lévő parkban, leült az egyik pad támlájára, felhúzta a kapucniját a fejére, és rágyújtott egy cigire.
 Már sötét volt, de még mindig elfutott egy kocogó ember. Füles a fülükbe, és a gondolataikba merülnek. Dom is ezt akarta. Egyedül a gondolataiba merülni. Nem értette Mattet. Neki adott mindent, és ő ezt semmibe véve, lefeküdt Gerard-dal. Felpattant a padról, és elindult a kikövezett úton, át a park másik oldalára, ahol egy éjjel-nappali van.
 Benyitott, és rögtön megcsapta a friss kenyér, és az olcsó kóla illata. Arca kipirult, hisz kint sokkal hidegebb volt mint a kisboltban.
 Hátra ment, és levett a polcról egy olcsó hegyezőt. Kifizette majd elindult. Nem tudta még hova, csak sétált. Bekanyarodott a Hyde-Parkba, és annak a szívébe siettet. A park tele volt fákkal. Dominic le is ült az egyik tövébe. Kivette a zsebéből a hegyezőt, egy kis bicskát, és egy csomag papír zsebkendőt. Felhúzta a kabátja ujját, és a kezét nézte, miközben egy könnycsepp hullt le rá.
 Dom kinyitotta a bicskát, és megfogta a hegyezőt, majd szétszedte azt. Így maradt csak egy penge, egy csavar és egy üres hegyező test. Megfogta a pengét, és ismét a kezére nézett. A könnyektől alig látott, de a kezébe mélyesztette a pengét.
 Dom felnyögött, és lassan kezdett kirajzolódni a vérpöttyökből,, az első betű: "M". Dominic elemelte a kezétől a pengét és nézte, ahogy a vér lefolyik a kezén. Nagy levegőt vett és egy újabb vonalat húzott a kezén: "A", és még egyet: "T" és ezt megismételte: "T". Dominic megfogta a papír zsebkendőt és letörölte a vért a kezéről. A sebet, még a hideg levegő is csípte."MATT"
 Dominic ma nem megy haza. Alszik egy padon, vagy felmegy egyik haverjához. Nem tudta. De biztos, hogy most nem tudna Matt szemébe nézni.
Bevallom, Dom fejébe még az is megfordult, hogy felmegy Kate-hez, és lefekszik vele, csakhogy Matt is szenvedjen egy kicsit. De rájött, hogy erre még azért, ő sem vetemedne, és Matt nem egy gonosz ribivel feküdt le, hanem Gerard-dal.
 Dom megvárta amíg eláll a vérzés, majd felállt és ismét céltalanul kezdett bolyongani.
Nem tudta hova megy. Nem tudta mért. Nem tudott semmit. Elméje elszürkült, csak azt látta amit látni akart. Le kellett hűtenie magát, nem beszélve az elmaradt szexből maradt merevedéséről. Dominic eljátszott a gondolattal, hogy elmegy egy meleg bárba. De nem tette.
 Inkább felment középsulis haverjához, aki az első igazi barátja volt. Fél órán át gyalogolt, és amikor odaért megállt a kaputelefonnál. Megkereste gyorsan a srác nevét, és benyomta a gombot.
- Hahó, ki az? - Szólt egy rekedt hang.
- Dominic vagyok. Dominic Howard!
- Mi? Dominic? Mit keresel itt? Gyere fel! - Az ajtó kattant, majd felszaladt a srác ajtójához, ahol Tom márt várta. Egy száll köntös volt rajta, és szeme karikás volt, fekete haja eltakarta, tengerkék gömbjeit. Elmosolyodott, és megölelte a Szőkét.
- Mióta nem láttalak?! - Csodálkozott Tom, mikor már Dom a kanapéján ült, és ő meg teát főzött.
- Hát, régóta!
- Vedd le a kabátod! Meleg van! - Ült le Dom mellé.
- Öh, nem jó ez így!
- Ne butáskodj! Hőgutát kapsz! - Mondta Tom, és le rángatta Dom kabátját. Látta, hogy az anyag teljesen átázott a vértől. Idegesen Domra nézett, és megragadta a bal kezét, amibe a véres "MATT" volt látható.
- Dom... - Dominic lesütötte a szemét. - Hegyezővel csináltad? Mint anno?
- Nem kell mindig felidézni a múltat! - Csattant fel, Dom.
- Dominic! Semmit nem változtál. - Rázta a fejét Tom.
- Tom kérlek! - Nyögte, Dom. - Annyira fáj! Annyira rossz! - Sírta el magát. Tom megölelte, és Dom a nyakába fúrta a fejét.
- Elmeséled? - Kérdezte, Tom. Dom bólintott.
- Igen. Emlékszel Mattre?
- Matt Bellamy? Aki egy évvel fiatalabb mint mi? Persze!
- Vele lakok együtt. Vagyis vele is. És... a szülinapja előtt lefeküdtem vele. Azt hittem szeret. Be kellett feküdnöm pár napra a kórházba, és azalatt az idő alatt... lefeküdt egyik haverunkkal. - Itt elcsuklott Dom, hangja, és újra sírni kezdett.
- Miért pont  ide jöttél?
- Mert, benned mindig megbízhattam. - Suttogta, Tom nyakába.
- Mindig? - Kérdezte halkan.
- Mindig ... - Dominic elhúzódott, és mélyen Tom szemébe nézett. Arcuk közelebb mozdult. Dominic félt. Szíve remegett, de tudta, hogy ez kell most neki.
 Tom, Dominic meleg, puha ajkaihoz érintette ez övét, és lassan a hátára döntötte a kanapén.
- Ne haragudj ...  - Búgta, Tom a csókba.
- Soha ... - Sóhajtotta Dom. Vajon Matt, fog érzeni valamit iránta?

Togteher we're Invoncible [9/?]

Passzoló zene: U2 - One

Hajnalodott. A lustán felkelő nap, rózsaszínre festette London szürke egét.
 Dominic lassan megrebegtette szempilláit, és kinyitotta a szemét. Megpróbált felülni, de a fájdalom a nyakába megakadályozta, és visszaesett a fehér, kórházi párnára. Érdeklődve nézett körbe, a fehér kórteremben. A függöny el volt húzva, így Dominic azt hitte, még este van. Beletúrt a hajába, majd a telefonját kezdte keresni. Végig tapogatta a kis asztalt. Semmi. Benyúlt a párna alá, és kihúzta a fekete Samsung telefonját. Meg könnyebbülten, felsóhajtott majd megnyomta rajta a feloldó gombot.
 A háttere Matt volt, aki lehajtott fejjel gitározott. Semmi nem látszott az arcából, csak a vörös haja. Dominic elmosolyodott, majd feloldotta a képernyőt, és lecsekkolta mennyi az idő.
"Fél öt?" Gondolta. Fölösleges lett volna bárkit is felhívni, hisz mindenki aludt. Felnyögött, majd a fülesét kezdte keresni, ami a fehér, vaskeretes kis asztalon volt. Bedugta a telefonba, majd a fülébe. Nyomkodott, és húzogatott párat a képernyőn, és felcsendült a fülébe, egy Metallica szám. 
 Dominic elaludt, és később egy férfi hideg érintésére ébredt. Kitépte a füléből a fülest, majd a kellemes vonású, zöld szemű, göndör hajú férfiúra nézett. Túl fiatal volt, ahhoz, hogy orvos legyen, így csakis férfi nővér lehetett.
- Jó reggelt, Mr. Howard! - Köszönt, mézédes hangon. Dominic egy pillanatra megdermedt. Nem értette mi van. Megdörzsölte a szemét, majd végignézett a fiún. Farmert viselt, fehér Converse cipővel., és Ramoneses pólóval. A fehér köpeny hanyagul volt rádobva a két vállára. Kezébe Dominic kórlapját szorongatta.
- Hatalmas mázlija volt. Ha az a nő két centivel beljebb vág, biztos nem feküdne most itt. - Folytatta. Dominic a srác névtáblájára nézett.
- Styles ... - Olvasta le halkan.
- Igen?
- Semmi - Rázta meg a fejét, majd visszaejtette a párnára. Harry mosolyogva, Dom fülesére nézett.
- Mit hallgatsz? - Kérdezte. Dominic bedugta a fülébe, hogy megtudja mi szól most éppen.

"Too late. Tonight. To drag past out into the night..."

Dominic ritmusra ingatta a fejét.
- U2 - Válaszolt. Harry elmosolyodott.
- Azt én is szeretem - Mondta.

*Eközben Matt és Gerard*

Matt fáradtan csoszogott le az emeletről. Hideg volt, és még a nap sem kelt fel. Matt, körbefogta magán a fekete, bundás köntösét a mellkasán, és befordul a konyhába. Főzött magának és Gerardnak kávét. A saját csészéjébe kettő míg Gee-ébe három kanál cukrot tett. Felment az emeltre, majd benyitott a régi szobájába, ahol aznap este aludtak.
 Gerard halványan elmosolyodott, és még mindig alvást színlelt.
- Gee! - Suttogta, Matt, majd feltérdelt az ágyba, és a két csészét letette az asztalra. Gerard gonoszul a fal felé fordult. - Gerard! Hoztam kávét is! - Semmi. Matt lehajolt. Gerard nyakát csikizte, Matt haja.
 Matt megcsókolta, Gerard fülét. Az 'alvó' lassan megfordult, és úgy tett mintha most ébredt volna. Felmosolygott Mattre, majd átölelte a nyakát, és magához húzta. Lassan megcsókolta, majd Matt fölé mászott.
- Ott akarod folytatni, ahol tegnap este abbahagytuk? - Fürkészte, Gerard Matt tekintetét.
- Mi? Tegnap este háromszor is megnyomtuk az 'újraindítás' gombot. - Nézett körbe a szobába, ahol szanaszét voltak a ruhák. Matt lemászott Gerardról, majd felé nyújtotta a kávéját.
 Gerard belekortyolt, majd amikor elemelte a száját a bögrétől a falnak döntötte a fejét, és felnyögött.
- Matt... hogy a fenébe tudsz ilyen isteni kávét csinálni? - Matt lenyelte a kávét, majd megvonta a vállát. Amikor észrevette, hogy van egy kis hab-bajusz, Gerard szája fölött, odahajolt, és lecsókolta onnan.
 Gerard elmosolyodott, és letette a kávét. Ismét megnyomták az 'újraindító' gombot.

*Otthon* 

Trick, és Pete a nappaiba aludtak, a nekik szánt matracon. Patrick átölelte Pete-et, aki halkan szuszogott a mellkasába.
 A hálószobába Billie és Frank aludtak. Billie szemei nyitva voltak, és gondolkozott. Végignézett magukon. Mindketten meztelenek voltak, és a takaró finom anyaga, simogatta a bőrét. Semmi kedve nem volt kimászni a puha ágyból. Mintha két meleg kéz odafogta volna, és soha nem akarná elengedni.
 Frank felé lesett. Olyan volt az arca mint egy angyalnak. Fekete haja, függönyként takarta el szemeit. Ajkai enyhén elváltak. Billie elmosolyodott, majd hüvelykujjával, megsimogatta, Frank arcát, akinek szempillái megrebegtek, majd kinyíltak. Ásított egyet, majd elmosolyodott.
- Jó reggelt ... - Nyögte.
- Reggelt - Mosolygott, Billie. - Mit szeretnél reggelire? - Kérdezte. Frank elgondolkozott, majd felcsillant a szeme.
- Rántottát! - Mondta. Billie elnevette magát, majd felvette a boxerét, és kikelt az ágyból. Felkapta a köntösét, majd Frankre mosolygott, és kilépett a szoba ajtón.
 Lassú, és halk léptekkel mászott át a nappalin be a konyhába. Patrick felnyögött, mire Billie egy pillanatra megállt és hátranézett. Semmi. Még alszanak.
 Behúzta az ajtót a konyhába, majd nekiállt a reggelihez. Nem sokkal később isteni illatok, felébresztették az alvó párost is, és kicsalta a szobából, Franket is.
- Jó reggel, srácok! - Intett Pete-ék felé, majd leült az asztalhoz. Billie kijött egy serpenyővel, amit az asztal közepére tett. Furcsállkodva nézett körbe.
- Mi az? Lássatok hozzá! - Intett. Több se kellett, az éhes banda nekiesett, és öt perc múlva, minden eltűnt a serpenyőből.
- Finom volt - Bólintott, Pete.
- Ja - Értett egyet, Trick. - Na, mikor megyünk Mattékért?
- Ha ír, hogy nem messze vannak. - Ekkor megszólalt, Billie telefonja. SMS jött. - Na, emlegetett szamár. - Megnézte az SMS-t aztán, mondta, hogy öltözzenek, mert indulnak.
 Elképesztő, de tíz perccel később, már a metrón ültek. Leszálltak, majd felmenetek, és átmentek a vonat állomásra.
- Asszonja' a 15-ös vágányra jön be a vonat.
- Remek, és hol van a 15-ös vágány? - Nézett körbe Frank, a hatalmas pályaudvarba.
- A másik oldalon! - Mutatott a másik irányba Pete. Menetirányt váltottak, és felmentek a 15-ös vágányhoz, ahova most futott be a vonat. Rengeteg ember szállt le, de a két vörös hajút, már messziről kiszúrták.
- Sziasztok! - Mosolygott vidáman, Matt, majd csoportos ölelésre invitálta a többieket.
- Mehetünk Domért? - Kérdezte Billie. Matt hirtelen lesütötte a szemét, de ugyanakkor izgatott is volt.
 Fogtak egy taxit ami a kórház előtt tette le őket. Bevonultak az előtérbe, ahol megkérdezték, hogy hol is van Dom. A pultos nővérke aztmondta, hogy az 54-es szobába fekszik.
 Végigmentek a folyosón, majd benyitottal az 54-es szobába. Dom és Harry nevettek valamin, amint a szőke észrevette Mattet, legszívesebben felpattant volna, hogy szorosan megölelhesse, de kivitelezni már nem tudta.
 Matt, odafutott az ágyhoz, és Domra vetette magát. Dominic megcsókolta, és ott simogatta, ahol érte.
- Matt! - Csillant fel a szeme.
- Istenem, Dom, úgy aggódtam! - Matt felült, majd odaengedte a többieket is. Harry mosolyogva nézte az ölelkezős jelentet.
- Mázlija volt. Ha az a nő két centivel beljebb vág. Hát... - Matt felállt, majd megölelte a göndört.
- Köszönjük.. - Veregette vállba.
- Ugyan - Legyintett.
- Nem, Szeretnénk meghíni téged egy vacsorára - Rázta a fejét Matt. Harry láthatólag zavarba jött. - Ma este hatkor? Jó?
- Öh, Igen, Persze ... - Bólintott. Matt felsegítette Dom-t, majd kisétáltak a szobából, és a kórházból.
 Otthon, Dom elterült a kanapén.
"Otthon édes otthon!" Gondolta, majd Matt combon verte, hogy itt az idő készülődni az estére.