Passzoló zene: Pink Floyd - Another Brick in the Wall
Reggel, Dominic fájó szívvel kelt fel. Nem amiatt, amit tegnap este tett, hanem mert még mindig szereti Matt-et.
Oldalra fordította a fejét. Tom békésen szunyókált mellette. Kezét, lassan Tom arcára tette, és hüvelykujjával simogatni kezdte. Tom szempillái lassan megrebbentek, és Dom-ra nézett.
- Jó reggelt. - Sóhajtotta. - Mennyi az idő?
- Nem tudom. - Válaszolta Dom. - Tom...
- Igen?
- Haza kell mennem. - Tom megértően bólintott, majd magához húzta, a szőkét.
- Vissza jössz majd?
- Nem örökre megyek el. Csak a ruháimért. Ide költözhetek? - Kérdezte. Tom szeme felcsillant, majd bólintott egyet.
- Persze! - Tom olyan szorosan ölelte, Dominic-kot, hogy azt hitte ott fullad meg. - Na, és mikor indulunk?
- Amint felöltöztünk, és megreggeliztünk. - Bólintott Dom, majd kipattant az ágyból, és a fürdő felé vette ez irányt.
Tom még hallotta, hogy Dom megnyitja a vizet, aztán hátradőlt az ágyon, és csak mosolygott. Aztán ő is kiszállt az ágyból, és felöltözött. A vízfolyás abba maradt, és Dom kilépett a fürdőből. Tom szava elakadt, amikor meglátta Dom-t, egy száll törülközőben, vizes hajjal.
- Wow... - Nyögte. Tom elmosolyodott, aztán megrázta a fejét, így mindent bevizezett.
- Csak állni fogsz, vagy adsz ruhát is? - Nevetett, Dom. Tom lassan, de biztosan bólintott, majd adott Dominic-nak, egy fekete farmert, kék-fehér kockás inget, és zoknit. Dom gyorsan felvette, majd a lábára húzta, bakancsát, és felkapta a bőrdzsekijét is.
- Mehetünk? - Nézett, Tomra, aki bólintott. Lementek a mélygarázsba, és beültek, Tom kocsijába.
- Mit eszünk?
- Te vezetsz, te dönts. - Tom bólintott, és behajtott, egy McDrive-ba.
- Jó reggelt, köszöntöm gyorsétteremünkbe. Várom rendelését. - Szólalt meg egy női hang.
- Öh... McReggelit kérek, kettőt. - Mondta, Tom, majd az ablakhoz hajtott, ahol elvehetik a kaját. Dominicnak ismerős volt, hátulról a szőke csaj, és amikor megfordult, hangosan felnevetett. Kate volt ott, fekete mekis sapiba, és pólóba, egy headset-el a fülébe.
- Kate!! - Mutogatott, a csajra, aki azt se tudja mit csináljon. Lenyalta a szájfényt a szájáról, tördelte az ujjait, harapdálta a műkörmeit. - Emlékszel mit csináltál velem, te kura? - Mutatta meg, Dom a nyakát. Kate kínosan felnevetett, és tovább várta, hogy a konyhából meghozzák a rendelést. - Mivan, Kate, nincs elég pénz a kurválkodásból? Vagy már nem kell Matt?
- Tudd meg, hogy nagyon is kell.
- Az lehet, de soha nem lesz a tied, ugyanis, Matthew meleg, te szőke liba! - Forgatta a szemét, Dom. Kate örömére, megjött a kaja. Gyorsan Tom kezébe nyomta, kifizették.
- Na pá! - Mondta Dom. - Oh, és Kate! - Kate megfordult. - Van egy kis arc a sminkeden! - Nevetett, majd elhajtottak. Dominic nevetve harapott bele, a toastjába.
Tom mosolyogva nézte, szeme sarkából, ahogy Dom vidáman eszik. Ám Dom boldogsága letört amikor, megérkeztek a házhoz. Fapofával kiszállt a kocsiból és felszaladt a lakásukhoz. Ott berontott, és egy pillanatra megállt, amikor látta, hogy mindenki ránéz.
- DOM! - Pattant fel, Pete, és Dom nyakába ugrott. Dominic behunyta a szemét, és szorosan átölelte. Pete leszállt Dom-ról és átadta Billie-nek. Dominic beszívta az illatát. Itt már nem bírta tovább, és elsírta magát.
- Hiányzol - Suttogta, Billie, és ringatni kezdte.
- Ti is nekem. De most nem tudnék vissza jönni. - Billie bólintott, majd Dom szemébe nézett. Mindkét fiúnak könnyes volt a szeme. Billie, hüvelykujjával simogatta, Dom arcát, aztán szájon puszilta. Ajkuk percekig nem váltak el, és Billie ott ölelte ahol érte.
- Mennem kell. Össze kell pakolnom. - Hadara, Dom.
- Segítek.
- Nem kell. - Dom bement a szobájukba, és az ajtóból, Mattre nézett. Matt szeméből potyogtak a könnyek, de Dom-t nem érdekelte. Elővette a bőröndjét, és beledobálta az össze ruháit. Fölkapta a laptopját, és belerakta a táskájába. A konyhába sietett, ott kivette a szekrényből, a szerencse bögréjét, és azt is eltette. Megint Matt-re nézett, aztán elkapta, tekintetét, és ismét Billie-hez lépett. Billie átölelte.
- Gyere majd.
- Hol vagy?
- Elküldöm SMS-ben. - Billie bólintott és szájon csókolta. Dom, még tátogott egy "Sziasztok"-ot, aztán kiment, egyenes a kocsihoz rohant. Bedobta a cuccait, a csomagtartóba, majd beült előre. Ott ismét elsírta magát.
Tom, Dominic combjára tette a kezét, majd letörölt egy könnycseppet az arcáról. Közelebb hajolt, és megcsókolta.
- Nyugi.
- Tom, miért fáj?
- Nem tudom. Nyugodj meg. Kérlek. - Dominic bólintott, majd kifújta az orrát, és Tom elindult.
Otthon Dom ledőlt az ágyra, és Tom meg mellé.
- Jól vagy? - Kérdezte, Tom, miközben, Dom felé fordult.
- Igen - Lehelte, majd fölült, és elővette a laptopját. Fölnyitotta, majd beütötte a jelszavát.
Tom furcsán nézett, Dominic hátterére. Dom és Matt volt, ahogy, Matt kezébe egy szelet pizza van, és úgy csókolóznak.
Dom szemébe ismét könny szökött. Tom ezt észrevette, kikapta a kezéből a laptopot. Nyomkodott valamit, majd vissza adta.
- Mick Jagger? - Nevetett fel. Oldalra döntötte a fejét, majd megpuszilta, Tom-t.
- Mick erős, és azt szeretném, hogy te is az legyél. - Tom elmosolyodott, majd nézte, hogy mit csinál Dom.
2013. október 28., hétfő
2013. október 23., szerda
Together we're Invincible [11/?]
Passzoló zene: My Chemical Romance - Sleep
Matt kirohant a szobából, és megragadta Billie csuklóját, majd visszarántotta a szobába.
- Mi az? Mi volt ez?
- Billie, ezt kibaszott bonyolult... - Túrt bele, Matt a vörös hajába. - Amíg, Dom kórházba volt... én lefeküdtem Gerard-dal... nem is egyszer.
- Mi? Matt, te ilyenkor mi a faszt érzel?
- Ne üvöltözz már, velem, légyszíves !
- Miért, ne? Matt, amit most csinálsz az kurválkodás...
- MI? Billie Joe Armstrong, fogalmad sincs mit beszélsz!
- Van fogalmad arról, hogy mit csináltál? Hogy ez mennyire fáj, Dominic-nak? Gondolkozol te néha? - Csattant fe, Billie.
- IGEN, IGEN, IGEN! De nem tehetek róla! Csak... megtörtént. - Billie közelebb lépett, és a következőt, suttogta, Matt fülébe:
- Nem tudom, hogy mit gondolsz, vagy miért csináltad. De, hidd el, Dominic soha nem fog neked megbocsájtani... - Billie elkapta a fejét, majd kiviharzott a szobából.
Matt magatehetetlenül zuhant rá az ágyára. Billienek igaza van.
- Egy kibaszott kurva vagyok... - Nyögte, majd az oldalára fordult, és elaludt.
- Tom... - Sóhajtotta, Dom. - Tom. Tom várj... - Tom, Dominic szemébe nézett, majd a homlokára lehelt egy puszit.
- Igen? Nem akarod?
- DE! Nagyon is... csak... csak...
- Csak? - Dom elmosolyodott, majd magához húzta Tom-t.
- Ne itt... - Tom bólintott, majd felemelte Dom-t, és hercegnő stílusba a szobája felé vitte, majd berúgta az ajtót. Tom, óvatoson ráfektette az ágyra, Dom-t. Mint anno, amikor Dominic megijedt, és végül nem lett semmi. Amikor Dom elsőnek szedett szét egy hegyezőt.
Dom most is félt. Körbenézett a szobába. A fal, poszterekkel volt kitapétázva, főleg Beatles, Aerosmith, és Rolling Stones plakátokkal. A szoba egyik sarkába egy dob volt, előtte meg egy gitár. A másikba egy íróasztal volt, rajta egy laptop, ami tele volt ragasztgatva, rengeteg banda lógójával. A szekrény az ággyal szembe volt, az is tele poszterrel illetve, matricákkal.
Dom felnyögött amikor érezte, hogy Tom ránehezedik.
- Nem akarom elrontani...
- Nem fogod... - Mondta, Dom, és Tom pizsamaingével kezdett babrálni. Elmosolyodott,amikor meglátta a hegét, amit együtt szereztek, még amikor fiatalok és buták voltak. De ez egy másik történtet.
Szóval, Dominic, Tom alatt feküdt, ki ezerrel gombolta, Dom ingét. Tom a szoba másik végébe hajította a ruhadarabot, ami fennakadt a dobon.
- Semmit nem változtál ... - Lehelte, Tom, Dom mellkasába.
- Te sem... Tom... annyira ... annyira más
- Más? Mármint mi?
- Minden... de te nem... ugyanúgy csókolsz mint 9 éve .... és ez annyira jó ... - Tom elmosolyodott, majd levette Dom farmerét, és ismét a sebére nézett.
- Rossz téged szenvedni látni ...
- Most nem szenvedek. - Tom megcsókolta Dominic-ot, majd a saját nadrágját is eltávolította, így csak a boxer feszült kettőjük közé.
Tom áthajolt, Dominic-on, hogy elővegye a síkosítót, de Dom megállította.
- Ne...
- De... úgy fájni fog ...
- Nem érdekel. - Tom bólintott, majd levette a boxerüket is.
Dom egész teste remegett, és izzadt. Nem gondolkozott. Azért, akart mindenféle síkosítás nélkül szexelni, hogy fájjon neki. Most éli a mazochista énjét.
- Biztos nem akarod?
- Ne. Csak köpj rá, aztán ... csak csináld - Dom összeszorította szemeit, és átölelte Tom nyakát. Amikor Tom lassan előre nyomult, Dominic felüvöltött, és körmeit, Tom hátába mélyesztette. Egy könnycsepp futott le az arcán.
- Nagyon rossz? - Kérdezte Tom.
- Igen ... de ne hagyd abba, kérlek! - Könyörgött, Dom. Tom lassan megindult. Dom sírt, és közben nyögött. Rettenetesen fájt neki, annyira, mintha most csinálná elsőnek. Tom lehajolt, és megcsókolta őt.
Az ágy, minden lökésnél, a falba verődött, a szomszédok tudtára adva, hogy mit is csinálnak. Dom egyre jobban sírt, de a fájdalom kezdett elmúlni, de csak nem akarta abbahagyni.
- Könyörgöm ... ne .... SÍRJ ...- Nyögte, Tom. Dominic igyekezett, abba hagyni a bőgést. Néha negy levegőt is vett, de a könny áradat újra megindult.
- Nem tehetek róla ! - Üvöltött, Dom. Lassú, és szenvedélyes szeretkezésben, Dom-nak még soha nem volt része. És ez, hogy mindjárt, eljut a paradicsomba, anélkül, hogy magához ért volna, csak még jobban felcsigázta. - Tom... - Utolsó lehelete ez volt, aztán elment.
Tom legurult róla, és megcsókolta.
- Ne haragudj
- Miért tenném?
- Mert fájdalmat okoztam neked. - Dom elmosolyodott, és Tom karjaiba fúrta magát.
- Tom?
- Igen, Dom?
- John Lennon bámult minket... - Tom oldalra kapta a fejét, és felnevetett.
- Csak féltékeny.
- Miért lenne az?
- Mert, ő soha nem feküdhetett le veled. - Dominic is elnevette magát, majd megcsókolta Tom-t.
- Látod, Johnny... ő az enyém. - Dom ismét lefeküdt, és ezúttal el is aludt.
Nem félt, a következményektől. Nem félt a változástól. Nem félt Matt-től. Csak attól, hogy haza mehet-e még valaha.
Matt kirohant a szobából, és megragadta Billie csuklóját, majd visszarántotta a szobába.
- Mi az? Mi volt ez?
- Billie, ezt kibaszott bonyolult... - Túrt bele, Matt a vörös hajába. - Amíg, Dom kórházba volt... én lefeküdtem Gerard-dal... nem is egyszer.
- Mi? Matt, te ilyenkor mi a faszt érzel?
- Ne üvöltözz már, velem, légyszíves !
- Miért, ne? Matt, amit most csinálsz az kurválkodás...
- MI? Billie Joe Armstrong, fogalmad sincs mit beszélsz!
- Van fogalmad arról, hogy mit csináltál? Hogy ez mennyire fáj, Dominic-nak? Gondolkozol te néha? - Csattant fe, Billie.
- IGEN, IGEN, IGEN! De nem tehetek róla! Csak... megtörtént. - Billie közelebb lépett, és a következőt, suttogta, Matt fülébe:
- Nem tudom, hogy mit gondolsz, vagy miért csináltad. De, hidd el, Dominic soha nem fog neked megbocsájtani... - Billie elkapta a fejét, majd kiviharzott a szobából.
Matt magatehetetlenül zuhant rá az ágyára. Billienek igaza van.
- Egy kibaszott kurva vagyok... - Nyögte, majd az oldalára fordult, és elaludt.
- Tom... - Sóhajtotta, Dom. - Tom. Tom várj... - Tom, Dominic szemébe nézett, majd a homlokára lehelt egy puszit.
- Igen? Nem akarod?
- DE! Nagyon is... csak... csak...
- Csak? - Dom elmosolyodott, majd magához húzta Tom-t.
- Ne itt... - Tom bólintott, majd felemelte Dom-t, és hercegnő stílusba a szobája felé vitte, majd berúgta az ajtót. Tom, óvatoson ráfektette az ágyra, Dom-t. Mint anno, amikor Dominic megijedt, és végül nem lett semmi. Amikor Dom elsőnek szedett szét egy hegyezőt.
Dom most is félt. Körbenézett a szobába. A fal, poszterekkel volt kitapétázva, főleg Beatles, Aerosmith, és Rolling Stones plakátokkal. A szoba egyik sarkába egy dob volt, előtte meg egy gitár. A másikba egy íróasztal volt, rajta egy laptop, ami tele volt ragasztgatva, rengeteg banda lógójával. A szekrény az ággyal szembe volt, az is tele poszterrel illetve, matricákkal.
Dom felnyögött amikor érezte, hogy Tom ránehezedik.
- Nem akarom elrontani...
- Nem fogod... - Mondta, Dom, és Tom pizsamaingével kezdett babrálni. Elmosolyodott,amikor meglátta a hegét, amit együtt szereztek, még amikor fiatalok és buták voltak. De ez egy másik történtet.
Szóval, Dominic, Tom alatt feküdt, ki ezerrel gombolta, Dom ingét. Tom a szoba másik végébe hajította a ruhadarabot, ami fennakadt a dobon.
- Semmit nem változtál ... - Lehelte, Tom, Dom mellkasába.
- Te sem... Tom... annyira ... annyira más
- Más? Mármint mi?
- Minden... de te nem... ugyanúgy csókolsz mint 9 éve .... és ez annyira jó ... - Tom elmosolyodott, majd levette Dom farmerét, és ismét a sebére nézett.
- Rossz téged szenvedni látni ...
- Most nem szenvedek. - Tom megcsókolta Dominic-ot, majd a saját nadrágját is eltávolította, így csak a boxer feszült kettőjük közé.
Tom áthajolt, Dominic-on, hogy elővegye a síkosítót, de Dom megállította.
- Ne...
- De... úgy fájni fog ...
- Nem érdekel. - Tom bólintott, majd levette a boxerüket is.
Dom egész teste remegett, és izzadt. Nem gondolkozott. Azért, akart mindenféle síkosítás nélkül szexelni, hogy fájjon neki. Most éli a mazochista énjét.
- Biztos nem akarod?
- Ne. Csak köpj rá, aztán ... csak csináld - Dom összeszorította szemeit, és átölelte Tom nyakát. Amikor Tom lassan előre nyomult, Dominic felüvöltött, és körmeit, Tom hátába mélyesztette. Egy könnycsepp futott le az arcán.
- Nagyon rossz? - Kérdezte Tom.
- Igen ... de ne hagyd abba, kérlek! - Könyörgött, Dom. Tom lassan megindult. Dom sírt, és közben nyögött. Rettenetesen fájt neki, annyira, mintha most csinálná elsőnek. Tom lehajolt, és megcsókolta őt.
Az ágy, minden lökésnél, a falba verődött, a szomszédok tudtára adva, hogy mit is csinálnak. Dom egyre jobban sírt, de a fájdalom kezdett elmúlni, de csak nem akarta abbahagyni.
- Könyörgöm ... ne .... SÍRJ ...- Nyögte, Tom. Dominic igyekezett, abba hagyni a bőgést. Néha negy levegőt is vett, de a könny áradat újra megindult.
- Nem tehetek róla ! - Üvöltött, Dom. Lassú, és szenvedélyes szeretkezésben, Dom-nak még soha nem volt része. És ez, hogy mindjárt, eljut a paradicsomba, anélkül, hogy magához ért volna, csak még jobban felcsigázta. - Tom... - Utolsó lehelete ez volt, aztán elment.
Tom legurult róla, és megcsókolta.
- Ne haragudj
- Miért tenném?
- Mert fájdalmat okoztam neked. - Dom elmosolyodott, és Tom karjaiba fúrta magát.
- Tom?
- Igen, Dom?
- John Lennon bámult minket... - Tom oldalra kapta a fejét, és felnevetett.
- Csak féltékeny.
- Miért lenne az?
- Mert, ő soha nem feküdhetett le veled. - Dominic is elnevette magát, majd megcsókolta Tom-t.
- Látod, Johnny... ő az enyém. - Dom ismét lefeküdt, és ezúttal el is aludt.
Nem félt, a következményektől. Nem félt a változástól. Nem félt Matt-től. Csak attól, hogy haza mehet-e még valaha.
2013. október 22., kedd
Together we're Invincible [10/?]
Passzoló zene: R.E.M. - Losing My Religion
10 :3 KEREK SZÁMOCSKA ^_^
Dominic felnyögött, ahogy Matt keze egy pillanatra a combjához ért. Csillogó szemmel felnézett rá, majd felpattant, és magához húzta. Mellkasuk összeért, fejük is majdnem, egy öt centi híján. Dominic az arcán érezte Matt, forró leheletét. Elmosolyodott.
- Tudod mennyire hiányoztál? - Kérdezte Matt, megmutatva mosolyával, görbe fogait. Dominic, közel hajolt, majd megcsókolta.
Gerard a szeme sarkából leste a jelentet, ahogy megköti a nyakkendőjét. Tudja, hogy Matt nem fogja, miatta elhagyni Dom-t. Neki ahhoz túl sokat jelent.
Matt kuncogott egyet, majd Dom füléhez hajolt.
- Mi lenne ... - Újra felkuncogott, mint egy tini lány. - ... Ha egy órácskával korábban jönnénk haza? - Úgy mozgott, mint aki elképesztően be akar vágódni, a suli legmenőbb focistájánál. Dom elnevette magát, majd bólintott.
Mind felöltöztek, majd elindultak, London hideg utcáin az étterem felé.
- Rohad hideg van... - Mondta, Matt, majd felfújta a páráját, ami a száját hagyta el. Dominic átölelte őt, majd befordultak az étterembe. Mind megkönnyebbülten, felsóhajtottak, majd levakarták magukról a kabátot. Megkeresték Harryt majd leültek mellé.
- Hello! - Köszöntek kórusba a fiúk. Harry zavrtan benyögött egy 'hello't. Érdekes volt számára a szituáció. Ugyan annyi idős volt, mint ők (Billie Joe-t kivéve), és neki is volt barátja, Lou, aki otthon várta.
Megkapták a menülapot, és csendben böngészni kezdték. Matt, Dom és Gerard között ült. Egyik pillanatba megérzett egy kezet a combján. Oldalra nézett, és látta, hogy Gerard a menü mögül les rá. Következő pillanatba, a másik combján érzett egy kezet. Balra fordult, és Dom kéjesen vigyorgott rá.
A két kéz, eltérő ritmusba simogatták, Matt combját. Matt megfeszült, és megmarkolta a menüt. Gerard keze, kicsit feljebb mozdult, így már, Matt dudorát simogatta.
Az asztalnál ülők, nem furcsálták Matt viselkedését, hisz a feje eltűnt a menü mögött, és olyan halkan zihált amilyen halkan csak tudott.
Amikor kijött a pincér, mindkét fiú elkapta a kezét, és Matt izzadt fejére néztek. Mindenki elmondta, hogy mit kér, aztán az asztalnál ülő fiúk egy emberként fordultak Matt felé.
- Matt, jól vagy? - Kérdezte elsőnek Billie.
- Hát... Én... Igazából elég rosszul vagyok - Hazudott.
- Menj haza - Javasolta, Frank. Matt szaggatottan bólintott.
- Dom, gyere velem - Dom próbálta visszafogni örömét, amit csak otthon engedett ki.
Beléptek a házba, és még az ajtót sem csukták be, már egymásnak estek. Matt a lábával becsukta az ajtót, majd Dom-t a háló felé terelte. Ott lelökte az ágyra, és ő maga is ott kötött ki.
Matt lerángatta Dom pólóját, és nekiesett Dom mellbimbójának. A szőke felnyögött a furcsa érzéstől, és megmarkolta Matt haját.
Matt időközbe ki övelte Dom nadrágját, amit egy kézzel próbált lerángatni. Amikor tudatosult benne, hogy ez így nem lesz jó, feltérdelt, és úgy vette le. Újra lehajolt, és óvatosan megcsókolta Domt.
Gyorsan ő is levetkőzött, majd visszamászott az ágyba.
- Matt... várj! - Állította meg, Dom. Matt leblokkolt, majd Domra nézett, az ágy széléről. - Matt, én félek. Utoljára négy éve voltam passzív. - Matt elmosolyodott, majd Dom lábai közé térdelt, és lágyan megcsókolta.
- Ne aggódj, lassú leszek. - Mondta, majd levette Dom boxerét. Dom felsóhajtott. Mintha egy tehertől szabadult volna meg. Mintha feloldozták volna.
Matt is levette, majd megnyalta két ujját, és Dom lábait a saját vállára tette. Dom összeszorította szemeit, fogait meg az alsó ajkába mélyesztette, ami egy csöppet vérzett, de azonnal el is állt. Matt megsimogatta, Dom lábát, hogy megnyugodjon.
Matt lassan becsúsztatta, ujjait, és Dom felnyögött, körmeit meg Matt vállába mélyesztette.
- Dom, abbahagyom! - Mondta Matt.
- NE! - Kiabálta, Dom. Matt megijedt. Sosem látta még Domt, ilyennek, így eleget tett Dom kérésének.
- Oké, Dom... - Kezdte, Matt miközben, kihúzta ujjait. - Akkor most, nyugi. - Mondta, majd lassan, előre
mozdult, de mielőtt behatolt volna, felült. Arcát, kezébe temette, majd felállt és felvette a boxerét.
- Mi a baj? - Kérdezte, Dom. Matt idegesen rázta a fejét, miközben mindketten felöltöztek.
- Nem tehetem! - Fakadt ki.
Mattben feltámadt a lelkiismeret furdalás. Nem feküdhet le, Dominic-kal, hisz tegnap, Gerard feküdt alatta.
- Miért?
- Dom, én soha nem hazudnék neked, ezért nem is teszem. - Dom, Matt arcát leste. - Én... lefeküdtem Gerard-dal.... - Dominic egyre jobban a fejét rázta, és közbe könnyek gyűltek a szemébe. Felemelte a kezét, és pofonvágta, Mattet.
Matt tűrte a fájdalmat, ami csípte az arcát, és a szívét. Dom kiviharzott a szobából, és a lakásból is.
- Oh, hé, Dom! - Hökkölt hátra, Billie amikor a csipetcsapat, belépett a lakásba. Dom mormolt valamit, hogy kell egy kis levegő, majd elrohant.
A panellal szembe lévő parkban, leült az egyik pad támlájára, felhúzta a kapucniját a fejére, és rágyújtott egy cigire.
Már sötét volt, de még mindig elfutott egy kocogó ember. Füles a fülükbe, és a gondolataikba merülnek. Dom is ezt akarta. Egyedül a gondolataiba merülni. Nem értette Mattet. Neki adott mindent, és ő ezt semmibe véve, lefeküdt Gerard-dal. Felpattant a padról, és elindult a kikövezett úton, át a park másik oldalára, ahol egy éjjel-nappali van.
Benyitott, és rögtön megcsapta a friss kenyér, és az olcsó kóla illata. Arca kipirult, hisz kint sokkal hidegebb volt mint a kisboltban.
Hátra ment, és levett a polcról egy olcsó hegyezőt. Kifizette majd elindult. Nem tudta még hova, csak sétált. Bekanyarodott a Hyde-Parkba, és annak a szívébe siettet. A park tele volt fákkal. Dominic le is ült az egyik tövébe. Kivette a zsebéből a hegyezőt, egy kis bicskát, és egy csomag papír zsebkendőt. Felhúzta a kabátja ujját, és a kezét nézte, miközben egy könnycsepp hullt le rá.
Dom kinyitotta a bicskát, és megfogta a hegyezőt, majd szétszedte azt. Így maradt csak egy penge, egy csavar és egy üres hegyező test. Megfogta a pengét, és ismét a kezére nézett. A könnyektől alig látott, de a kezébe mélyesztette a pengét.
Dom felnyögött, és lassan kezdett kirajzolódni a vérpöttyökből,, az első betű: "M". Dominic elemelte a kezétől a pengét és nézte, ahogy a vér lefolyik a kezén. Nagy levegőt vett és egy újabb vonalat húzott a kezén: "A", és még egyet: "T" és ezt megismételte: "T". Dominic megfogta a papír zsebkendőt és letörölte a vért a kezéről. A sebet, még a hideg levegő is csípte."MATT"
Dominic ma nem megy haza. Alszik egy padon, vagy felmegy egyik haverjához. Nem tudta. De biztos, hogy most nem tudna Matt szemébe nézni.
Bevallom, Dom fejébe még az is megfordult, hogy felmegy Kate-hez, és lefekszik vele, csakhogy Matt is szenvedjen egy kicsit. De rájött, hogy erre még azért, ő sem vetemedne, és Matt nem egy gonosz ribivel feküdt le, hanem Gerard-dal.
Dom megvárta amíg eláll a vérzés, majd felállt és ismét céltalanul kezdett bolyongani.
Nem tudta hova megy. Nem tudta mért. Nem tudott semmit. Elméje elszürkült, csak azt látta amit látni akart. Le kellett hűtenie magát, nem beszélve az elmaradt szexből maradt merevedéséről. Dominic eljátszott a gondolattal, hogy elmegy egy meleg bárba. De nem tette.
Inkább felment középsulis haverjához, aki az első igazi barátja volt. Fél órán át gyalogolt, és amikor odaért megállt a kaputelefonnál. Megkereste gyorsan a srác nevét, és benyomta a gombot.
- Hahó, ki az? - Szólt egy rekedt hang.
- Dominic vagyok. Dominic Howard!
- Mi? Dominic? Mit keresel itt? Gyere fel! - Az ajtó kattant, majd felszaladt a srác ajtójához, ahol Tom márt várta. Egy száll köntös volt rajta, és szeme karikás volt, fekete haja eltakarta, tengerkék gömbjeit. Elmosolyodott, és megölelte a Szőkét.
- Mióta nem láttalak?! - Csodálkozott Tom, mikor már Dom a kanapéján ült, és ő meg teát főzött.
- Hát, régóta!
- Vedd le a kabátod! Meleg van! - Ült le Dom mellé.
- Öh, nem jó ez így!
- Ne butáskodj! Hőgutát kapsz! - Mondta Tom, és le rángatta Dom kabátját. Látta, hogy az anyag teljesen átázott a vértől. Idegesen Domra nézett, és megragadta a bal kezét, amibe a véres "MATT" volt látható.
- Dom... - Dominic lesütötte a szemét. - Hegyezővel csináltad? Mint anno?
- Nem kell mindig felidézni a múltat! - Csattant fel, Dom.
- Dominic! Semmit nem változtál. - Rázta a fejét Tom.
- Tom kérlek! - Nyögte, Dom. - Annyira fáj! Annyira rossz! - Sírta el magát. Tom megölelte, és Dom a nyakába fúrta a fejét.
- Elmeséled? - Kérdezte, Tom. Dom bólintott.
- Igen. Emlékszel Mattre?
- Matt Bellamy? Aki egy évvel fiatalabb mint mi? Persze!
- Vele lakok együtt. Vagyis vele is. És... a szülinapja előtt lefeküdtem vele. Azt hittem szeret. Be kellett feküdnöm pár napra a kórházba, és azalatt az idő alatt... lefeküdt egyik haverunkkal. - Itt elcsuklott Dom, hangja, és újra sírni kezdett.
- Miért pont ide jöttél?
- Mert, benned mindig megbízhattam. - Suttogta, Tom nyakába.
- Mindig? - Kérdezte halkan.
- Mindig ... - Dominic elhúzódott, és mélyen Tom szemébe nézett. Arcuk közelebb mozdult. Dominic félt. Szíve remegett, de tudta, hogy ez kell most neki.
Tom, Dominic meleg, puha ajkaihoz érintette ez övét, és lassan a hátára döntötte a kanapén.
- Ne haragudj ... - Búgta, Tom a csókba.
- Soha ... - Sóhajtotta Dom. Vajon Matt, fog érzeni valamit iránta?
10 :3 KEREK SZÁMOCSKA ^_^
Dominic felnyögött, ahogy Matt keze egy pillanatra a combjához ért. Csillogó szemmel felnézett rá, majd felpattant, és magához húzta. Mellkasuk összeért, fejük is majdnem, egy öt centi híján. Dominic az arcán érezte Matt, forró leheletét. Elmosolyodott.
- Tudod mennyire hiányoztál? - Kérdezte Matt, megmutatva mosolyával, görbe fogait. Dominic, közel hajolt, majd megcsókolta.
Gerard a szeme sarkából leste a jelentet, ahogy megköti a nyakkendőjét. Tudja, hogy Matt nem fogja, miatta elhagyni Dom-t. Neki ahhoz túl sokat jelent.
Matt kuncogott egyet, majd Dom füléhez hajolt.
- Mi lenne ... - Újra felkuncogott, mint egy tini lány. - ... Ha egy órácskával korábban jönnénk haza? - Úgy mozgott, mint aki elképesztően be akar vágódni, a suli legmenőbb focistájánál. Dom elnevette magát, majd bólintott.
Mind felöltöztek, majd elindultak, London hideg utcáin az étterem felé.
- Rohad hideg van... - Mondta, Matt, majd felfújta a páráját, ami a száját hagyta el. Dominic átölelte őt, majd befordultak az étterembe. Mind megkönnyebbülten, felsóhajtottak, majd levakarták magukról a kabátot. Megkeresték Harryt majd leültek mellé.
- Hello! - Köszöntek kórusba a fiúk. Harry zavrtan benyögött egy 'hello't. Érdekes volt számára a szituáció. Ugyan annyi idős volt, mint ők (Billie Joe-t kivéve), és neki is volt barátja, Lou, aki otthon várta.
Megkapták a menülapot, és csendben böngészni kezdték. Matt, Dom és Gerard között ült. Egyik pillanatba megérzett egy kezet a combján. Oldalra nézett, és látta, hogy Gerard a menü mögül les rá. Következő pillanatba, a másik combján érzett egy kezet. Balra fordult, és Dom kéjesen vigyorgott rá.
A két kéz, eltérő ritmusba simogatták, Matt combját. Matt megfeszült, és megmarkolta a menüt. Gerard keze, kicsit feljebb mozdult, így már, Matt dudorát simogatta.
Az asztalnál ülők, nem furcsálták Matt viselkedését, hisz a feje eltűnt a menü mögött, és olyan halkan zihált amilyen halkan csak tudott.
Amikor kijött a pincér, mindkét fiú elkapta a kezét, és Matt izzadt fejére néztek. Mindenki elmondta, hogy mit kér, aztán az asztalnál ülő fiúk egy emberként fordultak Matt felé.
- Matt, jól vagy? - Kérdezte elsőnek Billie.
- Hát... Én... Igazából elég rosszul vagyok - Hazudott.
- Menj haza - Javasolta, Frank. Matt szaggatottan bólintott.
- Dom, gyere velem - Dom próbálta visszafogni örömét, amit csak otthon engedett ki.
Beléptek a házba, és még az ajtót sem csukták be, már egymásnak estek. Matt a lábával becsukta az ajtót, majd Dom-t a háló felé terelte. Ott lelökte az ágyra, és ő maga is ott kötött ki.
Matt lerángatta Dom pólóját, és nekiesett Dom mellbimbójának. A szőke felnyögött a furcsa érzéstől, és megmarkolta Matt haját.
Matt időközbe ki övelte Dom nadrágját, amit egy kézzel próbált lerángatni. Amikor tudatosult benne, hogy ez így nem lesz jó, feltérdelt, és úgy vette le. Újra lehajolt, és óvatosan megcsókolta Domt.
Gyorsan ő is levetkőzött, majd visszamászott az ágyba.
- Matt... várj! - Állította meg, Dom. Matt leblokkolt, majd Domra nézett, az ágy széléről. - Matt, én félek. Utoljára négy éve voltam passzív. - Matt elmosolyodott, majd Dom lábai közé térdelt, és lágyan megcsókolta.
- Ne aggódj, lassú leszek. - Mondta, majd levette Dom boxerét. Dom felsóhajtott. Mintha egy tehertől szabadult volna meg. Mintha feloldozták volna.
Matt is levette, majd megnyalta két ujját, és Dom lábait a saját vállára tette. Dom összeszorította szemeit, fogait meg az alsó ajkába mélyesztette, ami egy csöppet vérzett, de azonnal el is állt. Matt megsimogatta, Dom lábát, hogy megnyugodjon.
Matt lassan becsúsztatta, ujjait, és Dom felnyögött, körmeit meg Matt vállába mélyesztette.
- Dom, abbahagyom! - Mondta Matt.
- NE! - Kiabálta, Dom. Matt megijedt. Sosem látta még Domt, ilyennek, így eleget tett Dom kérésének.
- Oké, Dom... - Kezdte, Matt miközben, kihúzta ujjait. - Akkor most, nyugi. - Mondta, majd lassan, előre
mozdult, de mielőtt behatolt volna, felült. Arcát, kezébe temette, majd felállt és felvette a boxerét.
- Mi a baj? - Kérdezte, Dom. Matt idegesen rázta a fejét, miközben mindketten felöltöztek.
- Nem tehetem! - Fakadt ki.
Mattben feltámadt a lelkiismeret furdalás. Nem feküdhet le, Dominic-kal, hisz tegnap, Gerard feküdt alatta.
- Miért?
- Dom, én soha nem hazudnék neked, ezért nem is teszem. - Dom, Matt arcát leste. - Én... lefeküdtem Gerard-dal.... - Dominic egyre jobban a fejét rázta, és közbe könnyek gyűltek a szemébe. Felemelte a kezét, és pofonvágta, Mattet.
Matt tűrte a fájdalmat, ami csípte az arcát, és a szívét. Dom kiviharzott a szobából, és a lakásból is.
- Oh, hé, Dom! - Hökkölt hátra, Billie amikor a csipetcsapat, belépett a lakásba. Dom mormolt valamit, hogy kell egy kis levegő, majd elrohant.
A panellal szembe lévő parkban, leült az egyik pad támlájára, felhúzta a kapucniját a fejére, és rágyújtott egy cigire.
Már sötét volt, de még mindig elfutott egy kocogó ember. Füles a fülükbe, és a gondolataikba merülnek. Dom is ezt akarta. Egyedül a gondolataiba merülni. Nem értette Mattet. Neki adott mindent, és ő ezt semmibe véve, lefeküdt Gerard-dal. Felpattant a padról, és elindult a kikövezett úton, át a park másik oldalára, ahol egy éjjel-nappali van.
Benyitott, és rögtön megcsapta a friss kenyér, és az olcsó kóla illata. Arca kipirult, hisz kint sokkal hidegebb volt mint a kisboltban.
Hátra ment, és levett a polcról egy olcsó hegyezőt. Kifizette majd elindult. Nem tudta még hova, csak sétált. Bekanyarodott a Hyde-Parkba, és annak a szívébe siettet. A park tele volt fákkal. Dominic le is ült az egyik tövébe. Kivette a zsebéből a hegyezőt, egy kis bicskát, és egy csomag papír zsebkendőt. Felhúzta a kabátja ujját, és a kezét nézte, miközben egy könnycsepp hullt le rá.
Dom kinyitotta a bicskát, és megfogta a hegyezőt, majd szétszedte azt. Így maradt csak egy penge, egy csavar és egy üres hegyező test. Megfogta a pengét, és ismét a kezére nézett. A könnyektől alig látott, de a kezébe mélyesztette a pengét.
Dom felnyögött, és lassan kezdett kirajzolódni a vérpöttyökből,, az első betű: "M". Dominic elemelte a kezétől a pengét és nézte, ahogy a vér lefolyik a kezén. Nagy levegőt vett és egy újabb vonalat húzott a kezén: "A", és még egyet: "T" és ezt megismételte: "T". Dominic megfogta a papír zsebkendőt és letörölte a vért a kezéről. A sebet, még a hideg levegő is csípte."MATT"
Dominic ma nem megy haza. Alszik egy padon, vagy felmegy egyik haverjához. Nem tudta. De biztos, hogy most nem tudna Matt szemébe nézni.
Bevallom, Dom fejébe még az is megfordult, hogy felmegy Kate-hez, és lefekszik vele, csakhogy Matt is szenvedjen egy kicsit. De rájött, hogy erre még azért, ő sem vetemedne, és Matt nem egy gonosz ribivel feküdt le, hanem Gerard-dal.
Dom megvárta amíg eláll a vérzés, majd felállt és ismét céltalanul kezdett bolyongani.
Nem tudta hova megy. Nem tudta mért. Nem tudott semmit. Elméje elszürkült, csak azt látta amit látni akart. Le kellett hűtenie magát, nem beszélve az elmaradt szexből maradt merevedéséről. Dominic eljátszott a gondolattal, hogy elmegy egy meleg bárba. De nem tette.
Inkább felment középsulis haverjához, aki az első igazi barátja volt. Fél órán át gyalogolt, és amikor odaért megállt a kaputelefonnál. Megkereste gyorsan a srác nevét, és benyomta a gombot.
- Hahó, ki az? - Szólt egy rekedt hang.
- Dominic vagyok. Dominic Howard!
- Mi? Dominic? Mit keresel itt? Gyere fel! - Az ajtó kattant, majd felszaladt a srác ajtójához, ahol Tom márt várta. Egy száll köntös volt rajta, és szeme karikás volt, fekete haja eltakarta, tengerkék gömbjeit. Elmosolyodott, és megölelte a Szőkét.
- Mióta nem láttalak?! - Csodálkozott Tom, mikor már Dom a kanapéján ült, és ő meg teát főzött.
- Hát, régóta!
- Vedd le a kabátod! Meleg van! - Ült le Dom mellé.
- Öh, nem jó ez így!
- Ne butáskodj! Hőgutát kapsz! - Mondta Tom, és le rángatta Dom kabátját. Látta, hogy az anyag teljesen átázott a vértől. Idegesen Domra nézett, és megragadta a bal kezét, amibe a véres "MATT" volt látható.
- Dom... - Dominic lesütötte a szemét. - Hegyezővel csináltad? Mint anno?
- Nem kell mindig felidézni a múltat! - Csattant fel, Dom.
- Dominic! Semmit nem változtál. - Rázta a fejét Tom.
- Tom kérlek! - Nyögte, Dom. - Annyira fáj! Annyira rossz! - Sírta el magát. Tom megölelte, és Dom a nyakába fúrta a fejét.
- Elmeséled? - Kérdezte, Tom. Dom bólintott.
- Igen. Emlékszel Mattre?
- Matt Bellamy? Aki egy évvel fiatalabb mint mi? Persze!
- Vele lakok együtt. Vagyis vele is. És... a szülinapja előtt lefeküdtem vele. Azt hittem szeret. Be kellett feküdnöm pár napra a kórházba, és azalatt az idő alatt... lefeküdt egyik haverunkkal. - Itt elcsuklott Dom, hangja, és újra sírni kezdett.
- Miért pont ide jöttél?
- Mert, benned mindig megbízhattam. - Suttogta, Tom nyakába.
- Mindig? - Kérdezte halkan.
- Mindig ... - Dominic elhúzódott, és mélyen Tom szemébe nézett. Arcuk közelebb mozdult. Dominic félt. Szíve remegett, de tudta, hogy ez kell most neki.
Tom, Dominic meleg, puha ajkaihoz érintette ez övét, és lassan a hátára döntötte a kanapén.
- Ne haragudj ... - Búgta, Tom a csókba.
- Soha ... - Sóhajtotta Dom. Vajon Matt, fog érzeni valamit iránta?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)