Passzoló zene: U2 - One
Hajnalodott. A lustán felkelő nap, rózsaszínre festette London szürke egét.
Dominic lassan megrebegtette szempilláit, és kinyitotta a szemét. Megpróbált felülni, de a fájdalom a nyakába megakadályozta, és visszaesett a fehér, kórházi párnára. Érdeklődve nézett körbe, a fehér kórteremben. A függöny el volt húzva, így Dominic azt hitte, még este van. Beletúrt a hajába, majd a telefonját kezdte keresni. Végig tapogatta a kis asztalt. Semmi. Benyúlt a párna alá, és kihúzta a fekete Samsung telefonját. Meg könnyebbülten, felsóhajtott majd megnyomta rajta a feloldó gombot.
A háttere Matt volt, aki lehajtott fejjel gitározott. Semmi nem látszott az arcából, csak a vörös haja. Dominic elmosolyodott, majd feloldotta a képernyőt, és lecsekkolta mennyi az idő.
"Fél öt?" Gondolta. Fölösleges lett volna bárkit is felhívni, hisz mindenki aludt. Felnyögött, majd a fülesét kezdte keresni, ami a fehér, vaskeretes kis asztalon volt. Bedugta a telefonba, majd a fülébe. Nyomkodott, és húzogatott párat a képernyőn, és felcsendült a fülébe, egy Metallica szám.
Dominic elaludt, és később egy férfi hideg érintésére ébredt. Kitépte a füléből a fülest, majd a kellemes vonású, zöld szemű, göndör hajú férfiúra nézett. Túl fiatal volt, ahhoz, hogy orvos legyen, így csakis férfi nővér lehetett.
- Jó reggelt, Mr. Howard! - Köszönt, mézédes hangon. Dominic egy pillanatra megdermedt. Nem értette mi van. Megdörzsölte a szemét, majd végignézett a fiún. Farmert viselt, fehér Converse cipővel., és Ramoneses pólóval. A fehér köpeny hanyagul volt rádobva a két vállára. Kezébe Dominic kórlapját szorongatta.
- Hatalmas mázlija volt. Ha az a nő két centivel beljebb vág, biztos nem feküdne most itt. - Folytatta. Dominic a srác névtáblájára nézett.
- Styles ... - Olvasta le halkan.
- Igen?
- Semmi - Rázta meg a fejét, majd visszaejtette a párnára. Harry mosolyogva, Dom fülesére nézett.
- Mit hallgatsz? - Kérdezte. Dominic bedugta a fülébe, hogy megtudja mi szól most éppen.
"Too late. Tonight. To drag past out into the night..."
Dominic ritmusra ingatta a fejét.
- U2 - Válaszolt. Harry elmosolyodott.
- Azt én is szeretem - Mondta.
*Eközben Matt és Gerard*
Matt fáradtan csoszogott le az emeletről. Hideg volt, és még a nap sem kelt fel. Matt, körbefogta magán a fekete, bundás köntösét a mellkasán, és befordul a konyhába. Főzött magának és Gerardnak kávét. A saját csészéjébe kettő míg Gee-ébe három kanál cukrot tett. Felment az emeltre, majd benyitott a régi szobájába, ahol aznap este aludtak.
Gerard halványan elmosolyodott, és még mindig alvást színlelt.
- Gee! - Suttogta, Matt, majd feltérdelt az ágyba, és a két csészét letette az asztalra. Gerard gonoszul a fal felé fordult. - Gerard! Hoztam kávét is! - Semmi. Matt lehajolt. Gerard nyakát csikizte, Matt haja.
Matt megcsókolta, Gerard fülét. Az 'alvó' lassan megfordult, és úgy tett mintha most ébredt volna. Felmosolygott Mattre, majd átölelte a nyakát, és magához húzta. Lassan megcsókolta, majd Matt fölé mászott.
- Ott akarod folytatni, ahol tegnap este abbahagytuk? - Fürkészte, Gerard Matt tekintetét.
- Mi? Tegnap este háromszor is megnyomtuk az 'újraindítás' gombot. - Nézett körbe a szobába, ahol szanaszét voltak a ruhák. Matt lemászott Gerardról, majd felé nyújtotta a kávéját.
Gerard belekortyolt, majd amikor elemelte a száját a bögrétől a falnak döntötte a fejét, és felnyögött.
- Matt... hogy a fenébe tudsz ilyen isteni kávét csinálni? - Matt lenyelte a kávét, majd megvonta a vállát. Amikor észrevette, hogy van egy kis hab-bajusz, Gerard szája fölött, odahajolt, és lecsókolta onnan.
Gerard elmosolyodott, és letette a kávét. Ismét megnyomták az 'újraindító' gombot.
*Otthon*
Trick, és Pete a nappaiba aludtak, a nekik szánt matracon. Patrick átölelte Pete-et, aki halkan szuszogott a mellkasába.
A hálószobába Billie és Frank aludtak. Billie szemei nyitva voltak, és gondolkozott. Végignézett magukon. Mindketten meztelenek voltak, és a takaró finom anyaga, simogatta a bőrét. Semmi kedve nem volt kimászni a puha ágyból. Mintha két meleg kéz odafogta volna, és soha nem akarná elengedni.
Frank felé lesett. Olyan volt az arca mint egy angyalnak. Fekete haja, függönyként takarta el szemeit. Ajkai enyhén elváltak. Billie elmosolyodott, majd hüvelykujjával, megsimogatta, Frank arcát, akinek szempillái megrebegtek, majd kinyíltak. Ásított egyet, majd elmosolyodott.
- Jó reggelt ... - Nyögte.
- Reggelt - Mosolygott, Billie. - Mit szeretnél reggelire? - Kérdezte. Frank elgondolkozott, majd felcsillant a szeme.
- Rántottát! - Mondta. Billie elnevette magát, majd felvette a boxerét, és kikelt az ágyból. Felkapta a köntösét, majd Frankre mosolygott, és kilépett a szoba ajtón.
Lassú, és halk léptekkel mászott át a nappalin be a konyhába. Patrick felnyögött, mire Billie egy pillanatra megállt és hátranézett. Semmi. Még alszanak.
Behúzta az ajtót a konyhába, majd nekiállt a reggelihez. Nem sokkal később isteni illatok, felébresztették az alvó párost is, és kicsalta a szobából, Franket is.
- Jó reggel, srácok! - Intett Pete-ék felé, majd leült az asztalhoz. Billie kijött egy serpenyővel, amit az asztal közepére tett. Furcsállkodva nézett körbe.
- Mi az? Lássatok hozzá! - Intett. Több se kellett, az éhes banda nekiesett, és öt perc múlva, minden eltűnt a serpenyőből.
- Finom volt - Bólintott, Pete.
- Ja - Értett egyet, Trick. - Na, mikor megyünk Mattékért?
- Ha ír, hogy nem messze vannak. - Ekkor megszólalt, Billie telefonja. SMS jött. - Na, emlegetett szamár. - Megnézte az SMS-t aztán, mondta, hogy öltözzenek, mert indulnak.
Elképesztő, de tíz perccel később, már a metrón ültek. Leszálltak, majd felmenetek, és átmentek a vonat állomásra.
- Asszonja' a 15-ös vágányra jön be a vonat.
- Remek, és hol van a 15-ös vágány? - Nézett körbe Frank, a hatalmas pályaudvarba.
- A másik oldalon! - Mutatott a másik irányba Pete. Menetirányt váltottak, és felmentek a 15-ös vágányhoz, ahova most futott be a vonat. Rengeteg ember szállt le, de a két vörös hajút, már messziről kiszúrták.
- Sziasztok! - Mosolygott vidáman, Matt, majd csoportos ölelésre invitálta a többieket.
- Mehetünk Domért? - Kérdezte Billie. Matt hirtelen lesütötte a szemét, de ugyanakkor izgatott is volt.
Fogtak egy taxit ami a kórház előtt tette le őket. Bevonultak az előtérbe, ahol megkérdezték, hogy hol is van Dom. A pultos nővérke aztmondta, hogy az 54-es szobába fekszik.
Végigmentek a folyosón, majd benyitottal az 54-es szobába. Dom és Harry nevettek valamin, amint a szőke észrevette Mattet, legszívesebben felpattant volna, hogy szorosan megölelhesse, de kivitelezni már nem tudta.
Matt, odafutott az ágyhoz, és Domra vetette magát. Dominic megcsókolta, és ott simogatta, ahol érte.
- Matt! - Csillant fel a szeme.
- Istenem, Dom, úgy aggódtam! - Matt felült, majd odaengedte a többieket is. Harry mosolyogva nézte az ölelkezős jelentet.
- Mázlija volt. Ha az a nő két centivel beljebb vág. Hát... - Matt felállt, majd megölelte a göndört.
- Köszönjük.. - Veregette vállba.
- Ugyan - Legyintett.
- Nem, Szeretnénk meghíni téged egy vacsorára - Rázta a fejét Matt. Harry láthatólag zavarba jött. - Ma este hatkor? Jó?
- Öh, Igen, Persze ... - Bólintott. Matt felsegítette Dom-t, majd kisétáltak a szobából, és a kórházból.
Otthon, Dom elterült a kanapén.
"Otthon édes otthon!" Gondolta, majd Matt combon verte, hogy itt az idő készülődni az estére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése